Kohász Művelődési Központ Közhasznú Egyesület

A Salgótarjáni Acélgyár Rt által 1878-ban alapított ACÉLGYÁRI OLVASÓEGYLET jogutódjaként működő kuturális civil szervezet

 

egyesuleti_udvozlet_2.jpg

MŰVÉSZETI CSOPORTJAINK:

- BÁNYÁSZ-KOHÁSZ FÚVÓSZNEKAR Vezető: Kövesdi Krisztián

- BÁNYÁSZ-KOHÁSZ DALKÖR Vezető: Diósi János

-AKKORD KOHÁSZ FÚVÓS KISEGYÜTTES Vezető:Bartus László

- KOHÁSZ KÉPZŐMŰVÉSZ KÖR Vezető: Losonczy Ildikó

-TRILLA  TERCETT Vezető: Borosné Kiss Ágnes

MŰVÉSZETI CSOPORTJAINK TEVÉKENYSÉGÉRŐL BŐVEBB INFORMÁCIÓT RÉGI HONLAPUNKON TALÁLNAK!!!   http://www.kohaszmuvkst.atw.hu/

 

W-W-W-W-W-W-W-W-W-W-W-W-W-W-W-W-W-W-W-W-W-W-W 


Tizennégy évtized a fúvósmuzsika és Salgótarján szolgálatában

140 ÉVES A SALGÓTARJÁNI

BÁNYÁSZ KOHÁSZ FÚVÓSZENEKAR!!!!!!!

 

fuv1.jpg

Salgótarjánt, Nógrád megye egykori szegény zsellérfaluját 1922-ben az ipar tette várossá, majd később megyeszékhellyé.   Az első szénbánya a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt - és az erre épülő vaskohászat – Salgó-Tarjáni Vasfinomító Társulat – 1868-ban jött létre a településen. Mindketten tavaly ünnepelték alapításuk 150. évfordulóját. Ezek a Salgótarján sorsát és jövőjét hosszú évtizedekre meghatározó nagy nehézipari vállalatok – a kor hagyományainak és elvárásainak megfelelően – kulturális intézményeket is működtettek. Ilyen volt az 1878-ban alapított Acélgyári Olvasóegylet és a néhány évvel később létrehozott Salgótarjáni Bányakaszinó is.

Mindkét iparvállalat illetve annak kulturális intézménye létrehozott és fenntartott akkoriban fúvószenekart is, hiszen egy magára valamit adó nagyvállalat az ünnepségeit, felvonulásait nélkülük szinte el sem tudta képzelni.

A rangidős Kohász Fúvószenekar 1879-ben jött létre és tagságát zömmel az acélgyárba betelepített német, olasz, cseh, és szlovák szakmunkások alkották. Az első fix pont az volt a rezes banda történelmében, amikor is 1879-ben a gyári törzskönyv szerint Beer József személyében „Cappelmaister-t” (kamestert) szerződtetett a vállalat.

Több neves személyiség karmesterkedett, tanított, illetve közreműködött az elmúlt 140 évben az acélgyárifúvószenekarban, köztük Krajcsi Lajos, Péceli István, Boros Sándor karmesterek, Laczkó Lajos, Füzes Zsigmond zenetanárok és sokan mások - akiket – a zenekari tagokkal együtt - a vállalat nagy becsben tartott és munkaidő kedvezményben részesített. Nevük és tevékenységük részévé vált a gyár és a város kulturális történelmének, munkásságukat régi fényképalbumok és kiadványok őrzik.

A Kohász Fúvószenekar fennállása óta több szakmai díjat és minősítést is szerezett, így 1972-ben Aranylant majd Aranydiploma minősítést, 1975-ben Kiváló Együttes címet,

majd 2001-benMűvészeti Nívó Díjat. A város önkormányzata 2002-ben, majd 2006-ban is „Salgótarján Kultúrájáért” díjjal ismerte el az együttest.

A Salgótarjáni Bányász Fúvószenekar Baglyasalján alakult Ponyi János kezdeményezésére. A fiatal bányászokból és iparosokból álló zenekart Hantényi Géza vezette és oktatta, később Grósz József lett az együttes karnagya.

Hamarosan a Salgótarjáni Bányakaszinó keretében is alakult fúvószenekar, és adott otthont az egyesült bányászzenekarnak. Tagságuk a hadseregből leszerelt cseh és német származású katonazenészekkel bővült, akiknek a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. munkahelyet és lakást biztosított.

Az együttes magas színvonalú játékát bizonyítja, hogy a hagyományok szerint még I. Ferenc József császár és király előtt is szerepeltek Budapesten.

Állandó résztvevői voltak a hazai és nemzetközi fúvószenekari fesztiváloknak. Magas színvonalú játéktudásukat a korabeli rádiófelvételek is igazolják. A bányász zenekar büszke birtokosa volt a „Kiváló Együttes” címnek és az amatőr zenekarok legmagasabb minősítő fokozatának az „Aranylant” diplomának.

A leépülő bányaművelés hatása súlyosan érintette a fúvószenekart. Előbb az együttes összeolvadt a nagybátonyi  - Bertók Zoltán vezette - bányász zenekarral. A karnagy halála után a zenekar tagjainak egy része a Salgótarjáni Kohász Fúvószenekarban folytatta a muzsikálást.

A 89-es rendszerváltást követően a Kohász Fúvószenekart fenntartó Acélgyárat és a Kohász Művelődési Központot sem kerülte el a privatizáció. 2002-ben a vállalat, 2003-ban pedig a kultúrház került magán kézbe. Az egyesületté alakult kultúrház - amely a bérleti díj és a magas rezsiköltségek okán az anyaépület elhagyására kényszerült művészeti csoportjaival - jelenleg csak nagy erőfeszítések árán, pályázati úton tudja biztosítani a nagy múltú zenei együttes fenntartását. 

A folyamatos működtetéshez viszont e forrásoknál többre, városi összefogásra és támogatásra is szükség volt.

Ezért óriási előrelépést és értékmegőrzést jelentett 2014-ben a Bányász és Acélgyári Fúvószenekarok egyesítése úgy szakmai, mint pénzügyi szempontból. A két tradíciós zenei együttes kényszerű és szükségszerű fúziója a Bányászat és a Kohászat megszűnést követően szinte törvényszerűvé vált. A bányász és a kohász gyökér 2014 elején végre összefonódott és Bányász- Kohász Fúvószenekar néven tevékenysége új lendületet vett. Az emberi és anyagi erők összevonását tovább erősítette a salgótarjáni zeneiskola óriási szerepvállalása, amely próbalehetőséget és szaktanári segítséget, valamint új karmestereket adott az együttesnek. Kövesdi Krisztián és Becze Lajos karnagyok szakmai irányításával és a zeneiskola tanárainak aktív közreműködésével biztosított az együttes szakmai fejlődése.

Rendszeres szereplői a városi és megyei rendezvényeknek, az évenként Sajószentpéteren megrendezésre kerülő Bányász Fúvószenekarok találkozójának. 

A 140 éves történelem nagyon sok tehetséges karmestert, fúvószenészt, hangversenyt, ünnepi közreműködést, térzenét, hazai és külföldi vendégszereplést, no meg ezekre épülő elismerést „kitermelt” mindkét együttesnél, amelyekről nem csak a megemlékezés, de az elismerés hangján is szólni kell ezen az évfordulón.

 A legnagyobb eredmény azonban az, hogy az egyre nehezedő fenntartási körülmények között az egyesült salgótarjáni fúvószenekar ma is él, ápolja a hagyományokat, rendszeresen muzsikál, sőt van szakmai utánpótlása is a helyi zeneiskolával kialakított jó kapcsolatai alapján. Az elmúlt évek egyik legnagyobb elismerése a már összevont együttes számára az a PRÍMA DÍJ, amit 2016-ban kaptak.

S mindezekre építve, a 2019-es évre egy sajátos SZÜLETÉSNAPI JUBILEUMI PROGRAMOT IS TERVEZETT A 140 ÉVES ZENEKAR.

Ebben a jubileumi programban helyet kap egy

BÁNYÁSZ KOHÁSZ JUNIÁLIS JÚNIUS 22-ÉN, amelyet a két fúvószenekar egyesítésének örömére, no meg az acélgyári sördélutánok mintájára rendeztünk meg először 2015.ben, tehát az idei már a negyedik lesz a sorban.

Ezen a JÚNIUS 22.-i napon szeretnénk rendezni egy ORSZÁGOS (vagy inkább regionális) FÚVÓSZENEKARI TÁLÁLKOZÓT IS a még működő bányász fúvószenekarok meghívásával Salgótarján fő terére.

Jubileumi évünk másik kiemelt eseménye

A BÁNYÁSZNAPHOZ KAPCSOLÓDIK, amikor is a kiemelt megyei ünnepség helyszíne Salgótarján lesz.

Szokásunkhoz híven az összevont fúvószenekar most is menet és térzenével készül erre az alkalomra, vagyis augusztus 31.-ére.

DOKUMENTCIÓS EMLÉKKIÁLLÍTÁST IS TERVEZÜNK erre a napja „140 ÉVES TÖRTÉNELMÜNK” címmel a József Attila Rendezvény-központban. Ezúton is kérjük azokat, akik valamiféle dokumentumot, fényképet, emléktárgyat vagy sajtóterméket őriznek a két fúvószenekarról  juttassák el  a zeneiskolába Kövesdi Krisztiánhoz,  jelenlegi  karmesterünkhöz .

Mindezen programok megvalósításához már ez idáig is jelentős támogatást kaptunk Salgótarján önkormányzatától, a zeneiskolától  és igyekszünk kihasználni a pályázati lehetőségeket is.

Reméljük, hogy a város lakossága is kedvét leli évfordulós   programjainkban és velünk együtt ünnepli ezt a szép   születésnapot!!!

 Salgótarján. 2019. január 15.

 

Gálné Horváth Mária                            Patakfalvi Zoltán

a Kohász Művelődési Központ             a BKF Társ.vez.elnöke

       Egyesület elnöke 

06 20 570 7802                                      06 30 9550 860 

 

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 18
Tegnapi: 13
Heti: 105
Havi: 209
Össz.: 19 154
Oldal: MŰVÉSZETI CSOPORTOK
Kohász Művelődési Központ Közhasznú Egyesület - © 2008 - 2019 - kohaszhagyomany.hupont.hu